Újabb nyugati nagyvállalatok vonulnak ki Oroszországból
Újabb külföldi cégek jelentették be, hogy felfüggesztik tevékenyégüket vagy kivonulnak az orosz piacról, tiltakozásul az Ukrajna elleni orosz háború miatt.
Újabb külföldi cégek jelentették be, hogy felfüggesztik tevékenyégüket vagy kivonulnak az orosz piacról, tiltakozásul az Ukrajna elleni orosz háború miatt.
A Goldman Sachs bejelentette, hogy bezárja oroszországi érdekeltségét, ezzel elsőként döntött így a Wall Street-i bankok közül.
A jövőbeli növekedési kilátásokat erősen befolyásoló pénzügyi feltételek két éve voltak annyira szigorúak, mint ma az energiaárak emelkedése és az ukrán-orosz konfliktus miatt - írja elemzésében a Reuters.
Az orosz-ukrán háború harcai nem csak a szárazföldön és a levegőben, de a kibertérben is egyre hevesebbé válnak, és úgy tűnik, mindkét fél igyekszik egyre több hadra fogható hackert megnyerni a saját kibervédelmi céljainak. A virtuális összecsapások egyre gyakoribbak, de a sokak által előrevetít masszív orosz kiberhadműveletre egyelőre ismeretlen okokból nem került sor. Az ukránok közben egyre több sikeres műveletet indítanak orosz kormányoldalak ellen, és ehhez önkéntes hackereket is toboroznak. Az ügyüket pedig a titokzatos Anonymus csoport is támogatja már a kezdetek óta.
Az orosz-ukrán háború eszkalációjával megnő a kockázat egy súlyos gazdasági károkkal járó, masszív kiberháborúra az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint Oroszország között. A Goldman Sachs szerint mindkét oldal jelentős veszteségeket szenvedne, de az Egyesült Államok ellenállóbbnak bizonyulna, amelynek elsősorban gazdasági okai vannak.
A nyugati szankciók sokkal fájdalmasabbak, mint első látásra tűnnek. Az elsősorban a pénzügyi rendszert érő intézkedések súlyos reálgazdasági károkkal járnak, amelyek pontos mértékét ugyan lehetetlen megmondani, de nagy eséllyel mélyebb lesz a válság, mint a koronavírus-járvány első évében. Ami nagyobb baj az oroszoknak, hogy ebből nem is tudnak majd úgy visszapattanni, mint a koronaválságból: az orosz vezetés bebetonozta a lemaradását a Nyugathoz képest. A szankciók emellett borítékolhatóan jelentősen növelni fogják a lakosság elégedetlenségét is.
Meredeken emelkedik egyes nyersanyagok ára az orosz-ukrán háború eszkalálódása közepette, a búzától az aranyon át az alumíniumig kilőttek a jegyzések. Elsősorban a legújabb európai szankciók és az a körülmény hajtja fel az árfolyamokat, hogy a vezető nyugati hatalmak megállapodtak arról, hogy több orosz bankot is elzárnak a SWIFT nemzetközi fizetési rendszertől.
Az elmúlt hónapokban jelentősen megváltozott a részvénypiaci hangulat, elsősorban a magas infláció és az erre adott jegybanki válaszok aggasztják a befektetőket, a kockázatokhoz pedig az orosz-ukrán konfliktus is hozzátesz. Nem csak a kisbefektetők érzik a változás szelét, hanem a Wall Street-i elemzőházak is, amik közül az örök optimista Goldman Sachs is visszavágta a tőzsdei előrejelzését, ráadásul olyan forgatókönyveket is felvázolt, amelyben még nagyon csúnya részvénypiaci esés jöhet, ha a vártnál agresszívabb kamatemelésekre kényszerül a Fed az elszálló infláció miatt.
Eltörölte a maszkviselési kötelezettséget a New York-i tőzsde azok számára, akik be vannak oltva – írja a Reuters.
Megkezdődik a Goldman Sachs korábbi bankárának, Roger Ng-nek a pere, akit azzal vádolnak, hogy segédkezet nyújtott az 1MDB maláj alapból dollármilliárdok elsikkasztásához – számol be a hírről a Bloomberg.
Az OPEC+ története eddigi legrövidebb ülésén arról döntött, hogy márciusban napi 400 ezer hordóval növeli a kitermelést, azaz marad kitermelés fokozott növelésénél, pedig egyes várakozások szerint - főleg az USA és India irányából - a 8 éves csúcson lévő olajárak indokolnák, hogy a kínálati oldalt gyorsabban bővítse a kartell. A változatlan termelésemelés bejelentésének hatására a Brent árfolyama rövid ideig ismét 90 dollár/hordó fölé szökött. Bár a növelés mértéke szerénynek mondható, az OPEC+ csoporton belül számos termelő így is küzd a kvóták teljesítésével.
Az elmúlt több mint egy évtized legrosszabb januárjának nézhetnek elébe az amerikai tőzsdék. A jelentős esést követően persze mindenki arra kíváncsi, hogy merre megy tovább a piac, és a Goldman Sachs stratégái, David Kostin vezetésével végigvették a számokat.
A Goldman Sachs öt kamatemelést vár 2022-re a Federal Reserve-től, az elsőt már márciusra. A bank eddig négy kamatemelést vetített előre, azaz az eddig vártnál szigorúbb fellépést prognosztizálnak.
A Goldman Sachs vezérigazgatójának, David Solomonnak a 2021-es évre vonatkozó teljes javadalmazása 35 millió dollár, vagyis közel 11,3 milliárd forintnyi összeg lesz, ez duplája annak, amit a cégvezér egy évvel korábban kapott.
A Walmart tavaly alapította a Hazel nevű fintechet, amely most megvásárolja és egyesíti az Even azonnali bérkifizetéseket biztosító szolgáltatást, és a ONE neobankot.
A legnagyobb Wall Street-i bankok tavaly közel 15%-kal növelték a fizetéseket annak érdekében, hogy megtartsák tehetséges munkavállalóikat – számol be a hírről a Financial Times.
Bruttó 500 millió fontért (214 milliárd forint) vásárol irodát Londonban a Goldman Sachs. A holland EDGE által fejlesztett épület a korábbi belügyminisztérium épületének helyén, a St. Thomas Streeten, a tervek szerint 2025-re valósul meg. Az irodaház alapterülete mintegy 24 ezer négyzetméter, melynek 75 százalékára szól az ajánlat, így a négyzetméterára 12 millió forint felett alakul - írja a Propertyweek.com.
Már több mint 4%-ot esett a nyitás előtti kereskedésben a Goldman Sachs árfolyama, ugyanis a várakozásoktól elmaradó profitszámokat közölt a társaság. Az egy részvényre jutó eredmény az egy évvel korábbi 12,08 dollárról 10,81 dollárra csökkent, miközben az elemzők 11,76 dollárt vártak.
A világszerte berobbant infláció, a központi bankok szigorítási hullámai és a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos fertőzési számok meredek emelkedése komoly bizonytalanságot jelenthetnek a részvénypiacok számára, ám egyes elemzők nem vizionálnak jelentősebb korrekciót 2022-ben. Mik lehetnek a számos kockázat ellenére azok a pozitív kilátások, amik mentén a 2008 óta nem látott rossz évkezdés közepette bizakodóan lehet tekinteni az idei évre befektetési szempontból?
A Pine Labs indiai fizetési szolgáltató az Egyesült Államokban tervez a tőzsdére lépni, és 500 millió dollárnyi tőke bevonására készül. A cég mögött olyan befektetők állnak, mint a Mastercard és a Sequoia India.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.